2016. május 2., hétfő

MÁJUS 2 - MAGYAR ÉRETTSÉGI MEGOLDÁSAI II.

"Csoóri, Vörösmarty, Tamási és Illyés - közülük választhattak a vizsgázók a magyarérettségi második részében. A szaktanárok által készített, nem hivatalos megoldásokat itt találjátok."

(x)

Számomra az érvelés volt a legszimpatikusabb, elég könnyen feldolgozható volt az idézet, az érvelés szempontjait betartva, az idézethez kapcsolódóan, általam olvasott művekkel (Szabó M. Abigél, Kertész I. Sorstalanság, Kazinczy F. A cirkusz) könnyen megírhatónak gondolom. (4,5 oldal)

Lehetséges válaszelemek:

-A vizsgázó reflektálása, reagálása a megadott Csoóri Sándor idézetben elhangzottakra
-Csoóri Sándor véleménye szerint a kérdezés nem feltétlenül tudatlanságra, tájékozatlanságra utal, hanem éppen ellenkezőleg, a kérdést feltevő érdeklődő magatartását bizonyítja
-Ő maga egyetért a kérdezéssel
-A másoknak feltett kérdéseink pozitívumai: bízunk abban, akitől kérdezünk, számít nekünk a véleménye, sőt kölcsönös a bizalom, a megbecsülés a két fél részéről
-A kérdések további pozitívumai: összefogást eredményez, tanácskozások, közös megbeszélések, viták bontakozhatnak ki belőle
-Akit folyton kérdések gyötörnek, esetleges hiányérzet is kialakulhat benne, folytonos tudásszomj gyötri, örökös elégedetlenséget is szülhet
-A vizsgázó fejtse ki saját, önálló véleményét a kérdések pozitív vagy negatív voltáról
-Miért jó, ha kérdezünk, és miért jó, ha nem? 
-A kérdezés visz bennünket előre az életben, így gyarapítjuk tudásunkat, ismereteinket
-Ugyanakkor a mondás is igaz lehet: „Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna.” Nem minden esetben kell kérdezni
A vizsgázó saját véleménykifejtése mellett személyes tapasztalatait, konkrét élményeit megoszthatja a témával kapcsolatban
-A vizsgázó tartsa szem előtt, hogy a megállapításait minden esetben példákkal támassza alá

Irodalmi példákkal való alátámasztás:

-Az irodalmi példákat a vizsgázó szabadon választhatja, epikai, lírai, drámai alkotások közül egyaránt, nincs kor- és műfaji megkötés sem
-Az irodalmi példák beemelésénél ügyeljen arra, hogy ne csak a szerző, műcím szerepeljen a fogalmazásban, hanem indoklást is szerepeltessen, hogy a példa miért helytálló
-Természetesen a megadott irodalmi példákon kívül más megoldások is elfogadhatóak
-Antik görög mítoszok, pl. Istenek születése mítosz (az embereket érdekelték, izgatták az őket körülvevő dolgok, jelenségek, mivel azonban még észérvekkel nem tudták ezeket megmagyarázni, megszülettek a mítoszok)
-Dante: Isteni színjáték (a középkori embert nagyon érdekelte a túlvilági lét, a mű nem más, mint Dante képzeletbeli utazása a túlvilágon)
-Goethe: Faust (Faustot a mű során folyamatosan kérdések gyötrik, még a lelkét is képes eladni az ördögnek, csak hogy önmarcangoló kérdéseire választ kapjon)
-Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Filozófiai kérdésekre keresi a választ, legfőbb kérdése: mi a boldogság, elérhető-e a boldogság, érdemes-e küzdeni érte?)
-Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (felteszi a kérdést: Mi dolgunk a világon? Küzdeni)
-Madách Imre: Az ember tragédiája (Ádám a történelmi színekben az emberiség jövőjét kutatja, érdemes-e küzdeni érte? A mű végén Istenhez fordul, tőle vár választ)
-Babits Mihály: Esti kérdés (a világ állandó körforgásáról beszél, mi az értelme, célja?)
-József Attila utolsó vershármas (önmagának feltett, önkínzó, önmarcangoló kérdések, mit hibázott el az életben?)
-Radnóti Miklós költészete (felmerül a kérdés, milyen sors vár rá? Determinálódott a sorsa vagy ő maga tudja-e azt befolyásolni, irányítani?)





Címkék: , , , , , , , ,

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal